Ha magas a pulzus szam, Bajt jelez, ha magas a nyugalmi pulzus Magas vérnyomás pulzus ritka

Ilyen például a nagyobb terhelést jelentő mozgás, a fizikai aktivitás, hiszen ilyenkor a szívnek gyorsabban kell pumpálnia ahhoz, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Ugyancsak természetes, hogy egy stresszreakció is megemeli a pulzust, legyen szó ijedtségről, egy rossz vagy akár jó hírről.

Hobbi- és profi sportolók is tapasztalhatják, hogy pulzusszámuk magasra emelkedik edzés közben. Mi lehet ennek az oka, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos. Ha harminc másodpercig számoljuk az ütéseket, majd felszorozzuk kettővel, megkapjuk az egy perc alatti pulzusszámot.

Ezt érdemes ébredéskor, ébredési pulzusban és nyugalomban, nyugalmi pulzusban is ellenőrizni, mert ezek lehetnek a kiinduló értékek. Terhelésnél szintén megemelkedik a pulzus, a kérdés csak az, mennyire és miért.

Ehhez képest meghatározhatóak a pulzus szempontjából különböző célzónák. Ez nagyvonalakban annyit jelent, ha a maximális pulzusértéknek az ötven százalékát éri el a pulzusunk, az a rehabilitációban kívánatos célzóna, ha hatvan—hetvenöt százalékos a pulzusérték, az a zsírégető tartomány, míg például a szív-érrendszer kapacitásának növelése a hetven—nyolcvanöt százalékos zónában érhető el.

Vagyis látható, hogy minél komolyabb az edzés, annál magasabb a pulzusérték.

Gyanút keltő tünet lehet azonban, ha nem ítéljük nagyon keménynek az adott edzést, mégis magas pulzusértékeket tapasztalunk. Ez egy olyan jelenség, amellyel mindenképpen kardiológushoz kell fordulni, mivel szívritmuszavar is állhat a háttérben.

Ezzel a kis visszaemlékezéssel szerettem volna rámutatni arra, hogy a pulzusmérő óra önmagában semmit sem ér, nem biztosítja a pulzuskontrollt, ha nem vagyunk tisztában a saját intenzitási zónáinkkal és küszöbértékeinkkel. Ha viszont ismerjük a laktátküszöböt LTaz aerob küszöböt IAS és az anaerob küszöböt ANSvalamint a maximális értékeinket, akkor már el tudjuk dönteni, hogy az adott intenzitáson mért pulzusszámunk magasnak minősül-e. Viszonyítási alap nélkül viszont az értékek csak számok a levegőben.

A tachycardia, vagyis a megszokotthoz képest túl szapora szívverés ugyanis nagy gondot okozhat, ha elhanyagoljuk. A teendő tehát ilyen esetben, hogy az adott helyzetben erősen visszaveszünk az edzés intenzitásából — ne álljunk le túl hirtelen, inkább kezdjünk el sétálni —, majd ha kissé rendeződött a pulzus, érdemes leülni vagy lefeküdni.

Ha pedig többször tapasztalunk ilyen problémát, jelentkezzünk be egy kivizsgálásra. Milyen vizsgálatokkal járhatunk utána a panasznak?

Milyen az ideális pulzus?

Tehát akár erős szívdobogás, akár nehézlégzés, akár magas pulzus, fájdalom vagy lebegő, remegő érzés jelentkezik a mellkasban, feltétlenül ki kell vizsgáltatni. Kiderülhet ugyanis, hogy szívritmuszavar áll a háttérben, és ezen belül is pontosan diagnosztizálni kell annak típusát.

Előbbi a különböző tevékenységek alatti szívműködést monitorozza, utóbbi a szív vérellátását ellenőrzi. Egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett, vagyis fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál — jelentkezik-e fájdalom, nehézlégzés, esetleg ritmuszavar.

Az is kiderülhet, mi az az aktivitási szint, amely még jól tolerálható a szív számára.

Ugyanis ez utóbbi esetben sem kell lemondani a mozgásról, csak meg kell határozni annak biztonságos és hatékony ha magas a pulzus szam, intenzitását.