Szív egészsége a középiskolához. Legnépszerűbb cikkek

Hazánk köznevelésében az egészségre nevelés sarkalatos pontnak számít. Meghatározásra került az is, hogy a tanulónak legyen igénye szív egészsége a középiskolához helyes táplálkozásra, a mozgásra, az egészséges élet- módot jelentő életvitelre. Ugyanakkor a sportiskolák célja és funkciója túlmutat az em- lített köznevelési törvény céljain, hiszen esetükben nem csupán az egészséges életmód és egészségre nevelés a cél, hanem az utánpótlásképzés biztosítása, a jövő élsportolóinak kinevelése, tehát hazánk sportolói bázisának fenntartása és bővítése.

Kutatásunk fó- kuszában ennek megfelelően a sportiskolában tanuló diákok egészség-magatartásának vizsgálata, illetve egészség-magatartási jellegzetességeinek az egyéb típusú közoktatási intézményekben tanuló diákok egészség-magatartásával való összevetése áll, valamint további cél az egészség-magatartással kapcsolatos attitűdökre ható tényezők feltérké- pezése is.

Ezekben az intéz- ményekben a sportági nevelés és oktatás akkreditált sportági tantervek alapján zajlik. E-mail: karolina A mai magyar gyakorlatban többféle sportiskolatípus létezik. Ezek szív egészsége a középiskolához többnyire megegyezik, elsősorban az utánpótlás-nevelés biztosítása, valamint az egészségtudatos magatartás és életmód kialakításának elősegítése az iskoláskorúak körében.

A köztük lévő különbség elsősorban a fenntartóban található Lehmann Beszélhetünk köznevelési típusú sportiskoláról, amely a köznevelésről szóló törvény alapján működik, évfolyamos vagy korcsoportos sportági képzést biztosít, célja pedig az utánpótlás-neve- lés a közoktatás keretein belül, középfokú végzettséget nyújtva, gyakran együttműköd- ve valamely nonprofit gazdasági társasággal, sportegyesülettel, sportvállalkozással vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal.

A másik típust az egyesületi jellegű sportiskolák alkotják. Ide azok a korcsoportos sportági képzést biztosító jogi személyek, nonprofit gazdasági társaságok, sportegyesületek, sportvállalkozások vagy utánpótlás- nevelés fejlesztését végző alapítványok tartoznak, amelyek valamely köznevelési intéz- ménnyel, a MOB-bal, országos sportági szakszövetséggel stb.

A sport mint egészségtudatossági komponens A sportnak számos jótékony hatása ismert. Ezek egyik része fiziológiai szempontból lényeges, hiszen a sportolás számtalan egészségre jótékony hatású következménnyel bír.

Olyan fiziológiai hatások jelentkezése jöhet szóba, mint a szív- és keringési rend- szer működésének javulása, a légzőrendszer oxigénfelvevő képességének növekedése, a mozgáskoordináció javulása, valamint az idegrendszer és immunrendszer hatékonysá- gának növekedése. Az anyagcsere fokozottabb működése és a megfelelő testsúly eléré- se, vagy akár a nem fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkenése például hipertónia, magas koleszterinszint, elhízás is lehet a rendszeres testmozgás eredménye Lénárt ; Gyömbér—Kovács ; Janssen—LeBlanc Pszichológiai szempont- ból is számos pozitív hatás sorakoztatható magas vérnyomás első stádiumú kezelése az optimális szinten gyakorolt sportte- vékenység tekintetében: pozitív befolyással bír az egyén fejlődésére, hozzájárul a reális testkép és a testtudatosság kialakulásához, javítja az önértékelést, fejleszti a szociális készségeket, csökkenti az általános szorongásszintet stb.

Gyömbér—Kovács Fon- tos azonban hangsúlyozni, hogy a pozitív hatások megjelenése és fennmaradása csak az optimális mértékben végzett sporttevékenység esetén lehetséges, hiszen a túlzásba vitt sportolás egészségkárosító hatással bírhat és a személyiségre nézve is negatívan hat pl.

Szív-és érrendszer - Egészségtüköcamrent.hu

Korábbi kutatások már foglalkoztak a sport mint nem tanulmányi eredményesség témakörével. A rendszeres fizikai aktivitás egy eredményességi tényezőként írható le, hiszen az a személy, aki rendszeresen sportol, egészségét és egészségtudatosságát tekint- ve eredményes azáltal, hogy aktívan tesz azért, hogy egészséges legyen Pusztai ; Kovács—Nagy Erre alapozva maga az egészségtudatosság is tekinthető nem ta- nulmányi eredményességnek, hiszen az a tanuló, aki rendszeresen sportol, egészsége- sen táplálkozik, tartózkodik az szív egészsége a középiskolához szerektől dohányzás, alkohol, illegális szerekfelelős szexuális magatartást tanúsít pl.

Szorongás és megküzdés A stresszhelyzetekkel való megküzdés szintén a mentális egészség egyik komponense- ként fogható fel.

Megküzdés, coping alatt a stresszhelyzetekre adott reakciónkat értjük. Mindennapjaink során számos stresszkeltő szituációval szembesülhetünk, amelyek természetesen nem egyformák. Ezeknek a lereagálása, az ezek leküzdésére való törekvés és megoldás is egyénenként eltérő Oláh A különböző stresszhelyzetek azonban abban megegyeznek, hogy mindegyik alapja a szorongás.

Forte e Forti - Xántus János Középiskola - 2008 Szeged

A szorongás és a félelem is normális reakció a fenyegetésre, ám a kettő bizonyos tekintetben eltér egymástól, hiszen a félelem alapja jellemzően egy jól körülhatárolt fenyegetés, ezzel szemben a szoron- gás gyakran valamilyen homályos vagy rosszul felfogott fenyegetés eredménye.

Kelle- metlen, feszült érzelmi állapotot takar, amely a vegetatív idegrendszer magas aktiváci- ós szintjével s negatív érzésekkel és gondolatokkal jár együtt Atkinson—Hilgard ; Kovács—Nagy Akkor tekinthető abnormálisnak, ha olyan helyzetekben fordul elő, amelyeket az emberek többsége könnyedén megold.

Ilyenkor már nem fiziológiás szorongásról, hanem patológiás szorongásról beszélünk. Számos tényező befolyásolja a megküzdési folyamatot, amely tehát igen komplex.

Befolyásoló tényezőként említhető a stresszor típusa, a személy aktuális mentálhigié- nés állapota, a konvenciók kulturális hagyományaink, elvárásaink, amelyeket elsősorban a család közvetítaz egyén önértékelése, az optimista vagy pesszimista beállítódás és a reziliencia rugalmas ellenállási képesség Pataky Seiffge-Krenke és munka- társai kutatásukban a család szerepét emelik ki, hiszen eredményeik alapján a serdülők megküzdése szituációfüggő, adaptív- és maladaptív megküzdési mintázatok egyaránt megjelenhetnek, amiben jelentős szereppel bír a környezet és az egyén szo- cializációja.

Kiemelkedő szereppel bír a serdülő neme is: míg a fiúkra leg inkább a ra- cionalitás Pikó—Keresztesaddig a lányokra inkább a szociális támogatás igénye jellemző Frydenberg Emellett az életkor szerepe is meghatározó, amelynek emel- kedésével egyre több megküzdési szív egészsége a középiskolához rugalmas alkalmazására lesznek képesek a kognitív és metakognitív képességek fejlődésének köszönhetően.

A serdülőkor kezdetén inkább emóciófókuszú, a későbbiekben pedig problémafókuszú megküzdés dominan- ciája figyelhető meg Margitics—Pauwlik Minta és módszer A sportiskolában tanuló szív egészsége a középiskolához vizsgálata hazánkban újkeletű, így az ilyen típusú intéz- ményekben tanuló diákok egészség-magatartásának, megküzdési stratégiáinak feltérké- pezésére ez idáig nem irányultak konkrét kutatások.

Kutatásunkban a sportiskolában, sporttagozaton, valamint hagyományos köznevelési intézményben tanuló diákok egész- ség-magatartását vizsgáltuk, három debreceni középiskola tanulói körében. Egészség- kutatás közben magatartás tekintetében a dolgozatban a diákok egészséggel kapcsolatos attitűdjeit, szorongásuk szintjét, megküzdési rugalmasságukat, jóllétüket, valamint spirituális jól- létüket vizsgáltam, különböző validált és validálásra váró pszichológiai mérőeszközök segítségével.

Az Irinyi János Szakgimnáziumba járó tanulók alkották a köznevelési típusú sportisko- lában tanuló diákok mintáját 96 főa Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba járó diákok a nem sportiskolába járó, ám sporttagozaton tanuló diákok 72 főilletve a Medgyessy Ferenc Gimnáziumban szív egészsége a középiskolához diákok alkották a kontrollcsoportot, azaz a sem a köz- nevelési típusú sportiskolában, sem a sporttagozaton nem sportoló diákok mintáját. A kutatás során az alábbi kérdőívek felhasználására került sor: 1.

Az adatkezelési tájékoztatót megismertem és elfogadom Szakértőink Lannert Judit Oktatáskutató Közgazdász - szociológus végzettséggel oktatáskutatóként dolgozom.

Egészséggel Kapcsolatos Attitűdök Rövidített Verzió Kovács—Nagy, : komplex kérdőív, mely az egészségtudatosság valamennyi aspektusát hivatott mérni 35 állí- táson keresztül, amelyek a táplálkozás és testsúly, rendszeres fizikai aktivitás, pre- venció, dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat, agresszió, telefon- és internet- függőség, szubjektív egészségi állapot, valamint mentális egészség. Eredmények Kutatásunkban feltételeztük, hogy a sportiskolás tanulókra az egészségtudatosság és megküzdési rugalmasság magasabb foka, míg a szorongás alacsonyabb foka jellemző.

Ennek megfelelően a tanulói csoportonként történő összevetés Kruskal—Wallis-próbával történt meg.

Elsőként az egészség-magatartással kapcsolatos tanulói attitűdöket vizsgáltam meg. Az egészség-magatartás egyes alskálái vonatkozásában azonban elmondható, hogy bi- zonyos alskálák tekintetében jelentős szív egészsége a középiskolához áll fenn a különböző típusú iskolában tanuló diákok között.

A különböző egészség-magatartási dimenziók eredményei az 1. Az egész- séges táplálkozás és az azzal kapcsolatos pozitív attitűdök jelen kutatásban a sportis- kolákat képviselő intézmény tanulói körében volt a legnagyobb mértékben jellemző. A szerhasználattal, valamint az agresszióval kapcsolatos attitűdök tekintetében is a sport- iskolában tanuló diákokhoz tartoznak a legkedvezőbb értékek, hiszen az átlagok itt vol- tak a legalacsonyabbak.

Az egészség-magatartással kapcsolatos attitűdökön túl jelen kutatásban olyan egész- ség-magatartási tényezők vizsgálatára is sor került, mint a szorongás, megküzdés, jóllét és spirituális jóllét, illetve az ezek tekintetében az egyes intézménytípusok között ki- mutatható esetleges különbségek.

Ezen változók mentén az egyes csoportok eredménye- it a 2. A szorongás mértéke a köznevelési típusú sportiskola diákjai körében volt a legalacso- nyabb, s a sporttagozaton tanuló diákok szorongása is alacsonyabbnak mutatkozott a hagyományos köznevelési intézményben tanuló diákokkal összehasonlítva. A sportiskolában és sporttagozaton tanuló diákok jólléte között alig tapasztalható különbség, ám ezeknek a diákoknak a jólléte kiugróan jobbnak mutatkozott a hagyo- mányos köznevelési intézményben tanuló diákok jóllétéhez képest.

Példák a mi közösségünkből

A spirituális jóllét legmagasabb foka a sporttagozattal rendelkező középiskolá- szív egészsége a középiskolához tanuló szív egészsége a középiskolához volt jellemző, őket követték a sportiskolában tanuló diákok, végül a hagyományos középiskolában tanulók. Mivel konkrét, a sportiskolában tanuló diákok egészség-magatartással kapcso- latos attitűdjeinek és ennek viselkedéses vonatkozásainak vizsgálatára mind ez idáig nem került sor, így csak a sportolás pozitív hatásaival kapcsolatos szakirodalmakra és az azzal kapcsolatos kutatási eredményekre támaszkodhatunk.

Ennek szemléletében elmondható, hogy jelen kutatás eredményei egybevágnak a korábbi kutatások megálla- pításaival pl. Kovács—Nagy ; Pikó—Keresztes ; Pluhár et al. Összefoglalás Kutatásunk fókuszában az egészség-magatartással kapcsolatos attitűdök és viselkedés- elemek vizsgálata állt.

Gyors menü

A dolgozat egyik célja a sportiskolában, sporttagozaton és hagyo- mányos középiskolában tanuló diákok egészség-magatartásának összevetése volt három debreceni intézmény tanulóinak bevonásával.

Az eredmények alapján a sportiskolában tanuló diákok egészség-magatartással kapcsolatos attitűdjei alapvetően pozitívabbnak mutatkoztak a másik két intézménnyel összehasonlítva. Az egészség-magatartás visel- kedéses elemeit tekintve szorongás, megküzdési rugalmasság, jóllét és spirituális jóllét tekintetében is hasonló megállapítást tehettünk, hiszen a sportiskolában tanuló diákok- szív egészsége a középiskolához alacsonyabb szorongás, ugyanakkor hatékonyabb megküzdés, valamint a jóllét és spirituális jóllét magasabb foka mutatkozott, melynek hátterében a sportolás pozitív hatása feltételezhető.

Jelen kutatás egy későbbi, országos, komplex kutatás előszavának tekinthető pilot study. Budapest, Osiris.

1. A magas vérnyomás komplex kezelése diabetes mellitusban
2. Hírlevél - Újra hódít a szív! | camrent.hu
3. Pangásos szívelégtelenség és a fogak egészsége
4. Kiderült, ez a legjobb mozgásforma a szívnek Kiderült, ez a legjobb mozgásforma a szívnek

Cotton, S. Journal of Adolescent Health, Vol. Frydenberg, E. Advances Is Theory, Research and Practice. Routledge, London and New York. Gyömbér N. Sportpszichológia mindenkinek. Janssen, I. Kato, T. Journal of Counseling Psychology, Vol. Kovács K. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, New York, McGraw Hill.

Karácsonyi ünnepség, évbúcsúztató Karácsonyi ünnepség, A Szív Egyesületünk, a hagyományoknak megfelelően ismét megtartotta az évzáró karácsonyi ünnepségét.

Lehmann L. Lénárt Á. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Buda- pest, Országos Sportegészségügyi Intézet. Lyneham, H. Journal of Anxiety Disorders, Vol.

Margitics F. Nyíregyháza, Krúdy Kiadó. Oláh A. Budapest, Trefort. Pataky N. In: Fülöp M. Stressz, megküzdés, versengés konfliktusok. Budapest, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

• Com egészség szív ígéret
• Fresh articles Szív egészsége a középiskolához Túlzott ivás Kockázati tényezők a fiatalabbak körében Bár ésszerűnek tűnik feltételezni, hogy a fiatalabb emberek szívinfarktusa az egészségtelen életmód dohányzás, elhízás, testmozgás hiánya következménye, nem mindig ez a helyzet.

Pikó, B. European Journal of Public Health, Vol. Pusztai G.